Édesvizek védelme
Víz nélkül nem lenne élet a Földön. Az édesvízi ökoszisztémák a Föld legváltozatosabb élőhelyei közé tartoznak. A víz az emberi élethez és a természeti rendszerek működéséhez egyaránt elengedhetetlen, ezért megőrzése az emberiség közös érdeke.
Az édesvízi ökoszisztémák és az óceánok egyaránt előkelő helyen vannak a WWF természetvédelmi programjai között, szoros összefüggésben a kiemelt fontosságú élőhelyekkel, mint például az Amazonas-őserdeje, vagy a Kongó-medence, illetve a kulcsfontosságú fajok megőrzésével, mint például a tigris.
Az óceánok élővilága kapcsán, ha területet kell megemlíteni, akkor a Nagy-korallzátony jelentősége emelhető ki, illetve a Földön valaha élt legnagyobb faj, a kékbálna védelme.
A Föld folyóvizekhez, szárazföldi tavakhoz kötődő élőhelyei a legsérülékenyebb természeti rendszerek, ugyanakkor az erdők biológiai sokféleségét követően a legösszetettebb állat- és növényvilágnak nyújtanak otthont.
Az édesvízi ökoszisztémákra az emberi tevékenység miatti egyre jelentősebb klímaváltozás, és az éghajlat szárazodása romboló hatással van, de a folyóinkkal, ártereinkkel való megfelelő gazdálkodással és vízhasználattal mérsékelhetjük ezeknek a folyamatoknak a negatív hatását.
A rendkívüli odafigyelésre azért is szükség van, mert a felmérések szerint az elmúlt évszázadban a vizes élőhelyek közel fele eltűnt, és ezzel együtt az édesvízi fajok jelentős része kipusztult. Ha ez a folyamat ebben az ütemben zajlik, akkor fajok és élőhelyek százainak inthet búcsút az emberiség.
Óceánok, partvidékek
A Föld felszínének 71%-át óceánok borítják, melyeknek nagy szerepe van a bolygó időjárásának, és hőháztartásának alakulásában. Az óceánok rendkívül gazdag, több százmillió fajból álló élővilágába tartozik a Földön valaha élt legnagyobb faj, a kékbálna és a legkisebb élő szervezetek, a planktonok is. Ezen felül a tengerek halai biztosítják az egyik legfontosabb táplálékforrást több mint egy milliárd ember számára, és a tengeri flottáknak döntő szerepe van a nemzetközi kereskedelem lebonyolításában.
Mára azonban a túlhalászat és a szennyezések miatt az óceánok élővilága korábban nem ismert veszélybe került.
A halászflották két és félszer több halat zsákmányolnak annál a mennyiségnél, ami még képes lenne a folyamatos megújulásra. A világ óceáni halászterületeinek háromnegyedét ma már túlhalászott területként tartják számon, és a halállomány minden eddiginél alacsonyabb szintre esett vissza.
A WWF tengervédelmi programjának célja megállítani a túlhalászást és kialakítani a hosszútávon fenntartható halászat feltételeit. Emellett pedig a kontinensektől távoli vizeken is természetvédelmi területeket kívánunk létrehozni, hogy legyenek olyan területek, ahol az emberi tevékenység nem károsítja az érintetlen vizeket. A tervek szerint a jövőben a Föld óceánjainak legalább 10%-a ilyen természetvédelmi terület lesz.
Az erdők a világ szárazföldi biológiai sokféleségének 2/3-a számára nyújtanak otthont, köztük olyan veszélyeztetett karizmatikus fajoknak, mint a gorilla, az orangutan, a tigrisek és a pandák, de említhetjük a milliónyi növényfajt is. Ezeket a fajokat nem tudjuk megvédeni élőhelyük védelme nélkül.
Az erdők megtisztítják a levegőt, amit belélegzünk, kulcsfontosságúak az erózió megfékezésében, életmentő orvosságokat nyújtanak számunkra és megakadályozzák az áradásokat, amik oly sok életet veszélyeztetnek világszerte. Gondoskodnak továbbá a főzéshez és otthonaink fűtéséhez nélkülözhetetlen energiáról ott, ahol más erőforrás nem érhető el.
A Föld erdei ma válságban vannak. Bolygónk eredeti erdőborításának mára körülbelül a fele elveszett, és félő, hogy a megmaradt területek – melyeknek csupán 10%-a áll védelem alatt –jelentős részén sem fenntartható gazdálkodás folyik. További problémát jelent az illegális fakitermelés, az erdőtüzek, a gazdasági célú ültetvények és a klímaváltozás.
A Föld éghajlatának szabályos ritmusa hajtja az évszakokat és szabályozza az időjárási viszonyokat. Épp ezért a klímaváltozás és a globális felmelegedés élet-halál kérdése. A légszennyezés emelkedése a természet és az emberek túlélését veszélyezteti.
A klímaváltozás az egyik legkomolyabb környezeti kihívás, amivel földünknek szembe kell néznie. Sürgős fellépést kíván, ha el akarjuk hárítani a fenyegetést, amely növény és állatfajokat, értékes élőhelyeket és az emberi életet veszélyezteti.
A WWF világszerte azon dolgozik, hogy tudatosítsa a klímaváltozás okait, következményeit és a lehetséges megoldásokat. Célunk az energiatakarékos életmód és termelés elérése, valamint a jelenlegi energiaellátás és -felhasználás átalakítása a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrások felé
A biológusok 5 és 15 millió közé teszik a ma a Földön élő növények, állatok és mikroorganizmusok számát, melyek közül azonban a kutatók csupán 1,5m milliót jegyeztek fel és azonosítottak be. Jelenleg 300,000 növény, 4-8 millió rovar és körülbelül 50,000 gerinces (közülük nagyjából 10,000 madár és 4,000 emlős) faj ismert az ember előtt. Ma azonban növény- és állatfajok ezreit fenyegeti a kipusztulás veszélye. Az élőhelyek elvesztése, illegális kereskedelem, túlvadászat és -halászat, szennyezések, gyorsan terjedő idegenhonos fajok és a klímaváltozás hatásai veszélyeztetik a vadvilágot nap mint nap.
Épp ezért egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk a világ fajainak és élőhelyeiknek védelmét, hiszen már a WWF 1961-es létrejöttekor a Föld biológiai sokféleségének megőrzése volt a szervezet elsődleges célja. Ezért fordítunk különleges figyelmet az olyan kis egyedszámú, globálisan fontos, úgynevezett zászlóshajó fajokra, mint az óriáspandák, tigrisek, tengeri teknősök, főemlősök, bálnák, afrikai és ázsiai elefántok és orrszarvúak. E különlegesen védett fajok és élőhelyeik védelme pedig az ott élő többi faj, az egész terület, s így az ember számára is nélkülözhetetlen előnyöket jelent.